A biztosítási szerződések pontos megértése kulcsfontosságú mind a biztosító, mind az ügyfél számára.
A fordításban elkövetett hibák azonban könnyen vezethetnek súlyos félreértésekhez és anyagi veszteségekhez. Nem csak a balesetbiztosítások esetében, hanem minden típusú biztosításnál felmerülhetnek problémák, ha a fordítás nem megfelelő.
A balesetbiztosítások esetében már láttuk, hogy a szakkifejezések pontos fordítása milyen jelentőséggel bír. Hasonló kihívások állnak fenn más biztosítási termékek esetében is. Vegyük például a lakásbiztosítást. Egy tűzkár esetén a „teljes pusztulás” fogalma kulcsfontosságú. Ha ezt a kifejezést nem megfelelően fordítják, a biztosító elutasíthatja a kárigényt, azzal érvelve, hogy a kár nem volt teljes.
A gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a „közlekedési baleset” fogalma szintén sokrétű. Egy parkoló autóba való beütközés például egyes országokban nem minősül közlekedési balesetnek, így a biztosító nem köteles kártérítést fizetni. A casco biztosításnál pedig a „lopás” fogalmának meghatározása eltérő lehet az egyes országokban. Egy külföldön ellopott autó esetén például a biztosító elutasíthatja a kárigényt, ha a lopás körülményei nem felelnek meg a szerződésben foglalt feltételeknek.
Az életbiztosításoknál az „egészségügyi állapot” fogalma kulcsfontosságú. Ha a biztosított egy korábbi betegségéről nem tájékoztatta a biztosítót, a biztosító elutasíthatja a kárigényt, még akkor is, ha a betegségnek nincs közvetlen összefüggése a halálozással. Az utasbiztosításoknál pedig az „orvosilag szükséges kezelés” fogalma okozhat problémát. Egy külföldi kórházban végzett kezelés esetében a biztosító elutasíthatja a kárigényt, ha a kezelés nem volt orvosilag indokolt.
A félrefordítások további következményei közé tartozik a hosszadalmas ügyintézés, a jogi eljárások, a bizalmatlanság a biztosítóval szemben és a nemzetközi ügyletek bonyolítása.
Hogyan előzhető meg a félrefordítások okozta károk?
- Szakfordítók bevonása: A biztosítási szerződések fordítását mindig szakfordítókra kell bízni, akik az adott szakterület nyelvi és jogi sajátosságait ismerik.
- Szövegellenőrzés: A fordított szöveget mindig ellenőrizni kell, hogy az eredetivel mindenben megegyezzen.
- Egyszerű, világos nyelv használata: A szerződéseket úgy kell megfogalmazni, hogy azok mindenki számára érthetőek legyenek, függetlenül attól, hogy milyen nyelvűek.
- Közös szótár kialakítása: A biztosítóknak és a fordítóknak közös szótárat kell kialakítaniuk, amelyben a szakkifejezések pontos meghatározása szerepel.
- Fordítási memóriák használata: A fordítási memóriák segítségével a korábban már lefordított szövegeket újra felhasználhatjuk, így csökkentve a hibalehetőséget.
A fentieken túl kiemelkedően fontos a kulturális érzékenység. Egy biztosítási szerződés nem csak a jogi és szakmai terminológiát tartalmazza, hanem gyakran utalásokat is tesz a kultúrára, a társadalmi normákra és a szokásokra. Egy rosszul megválasztott kifejezés vagy metafora félreértésekhez és konfliktusokhoz vezethet.
A biztosítási szerződések fordítása rendkívül komplex feladat, amely szakértelmet és odafigyelést igényel. A pontos és precíz fordítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a biztosított a szerződésben foglalt szolgáltatásokat igénybe tudja venni. A félrefordítások elkerülése érdekében érdemes szakfordítót választani, és gondosan ellenőrizni a fordított szöveget.